25i

Továbbtanulás, karrier, üzleti, és életstílus-fókuszú közösség és tanácsadás

Szerző: 25i

  • Hol tanuljak tovább? (1. rész)

    Hol tanuljak tovább? (1. rész)

    Megtalálni a számodra megfelelő országot.

    Sziasztok!

    Nagyon sok korábbi ügyfelünk esetében tapasztaltuk, hogy mantrákat követnek egyetemválasztás terén, ahelyett, hogy tudatosan végiggondolnák, hogy hol érdemes tanulniuk.

    Milyen esetben érdemes kifizetni az egyetemi tandíjat és fizetni a megélhetési költségeket az óhajtott országban, és mikor szinte biztosan pazarlás?

    A mai poszt egy hosszú, 13 héten át futó, minden kedden megjelenő sorozat első része, melyet 3 nagyobb blokkba bontottunk:

    1. A “Hol tanuljak tovább?” két részben segít megtalálni a neked való országot (első rész), egyetemet és szakot (második rész) – koncepció szintjén.
    2. Ezt követi majd a tíz részes “Továbbtanulás Európában” sorozat, amelyben regionálisan tekintjük át az egyetemeket és jelentkezési folyamatokat (gyakorlatilag minden európai országot érintve).
    3. Majd az USA és Kanada lesz a fókuszban két részben, és az egészet a leggyakoribb hibákat tárgyaló poszt fogja majd zárni.

    A mai posztban az alábbiakról lesz szó:

    • Egy egyszerű, de annál hatékonyabb szempont a neked való ország megtalálásához;
    • Áttekintő a globális továbbtanulási lehetőségekről:
      • USA és Kanada;
      • EU és Egyesült Királyság;
      • Egyebek (Ázsia, Ausztrália, Latin-Amerika, Közel-Kelet);
    • Konklúzió: 10 kérdés, amit mindenképp fel kell tenned magadnak, amikor végiggondolod, mely országokban szeretnél továbbtanulni.

    Szeretném hangsúlyozni, hogy nem célom senkit se lebeszélni az álmáról, sőt, szívesen segítek is felkészülni. A poszt lényege, hogy felhívja a figyelmet a kockázatokra, hogy jól informáltan tudjatok döntést hozni továbbtanulás témában.

    Külföldi továbbtanulás holisztikusan nézve

    Eddig a leghatásosabb módszernek a visszagöngyölítés igazolódott. Ez azt jelenti, hogy a végső célt kell megtalálni, és onnan lépésenként “visszagöngyölíteni” a döntéseket, egészen a jelenben lévő helyzetedig.

    Nem azt érdemes először kitalálni, hogy Hollandiába akarsz-e menni egyetemre. Ugyanis az egyetem csupán 3-5 év az amúgy igen hosszú (akár 50+ évet is magába foglaló) karrieredből. A karriered legfontosabb első 5-10 évét kell meghatározni, és onnan lépésenként visszafele kitalálni az oda vezető legkönnyebb utat (melynek egy, talán egyik legfontosabb komponense az egyetem).

    Végső soron, ebben a sorrendben érdemes visszagöngyölíteni a karrieredet, és eljutni a helyes döntéshez:

    1. Karriercélom (munkakör) – mit akarok dolgozni (legalább a pályám első 5-10 évében)?
    2. Karriercélomhoz legjobban passzoló ország – hol a legkönnyebb ebben a karrierben befutni olyasvalakinek, mint én (beleértve, vízum, network, stb.)?
    3. Karriercélomhoz legjobban passzoló országban, a számomra legmegfelelőbb szak
    4. Karriercélomhoz legjobban passzoló országban, a számomra legmegfelelőbb szakokat nyújtó egyetemek szűrése.

    Ideális esetben így – feltéve, hogy az 1. pontot kitaláltad – a mai posztban útmutatást kapsz a 2. pont meghatározásához (melynek tudatában a 3-4. már egy sokkal egyszerűbb választás).

    Az egyik legfontosabb állítás, hogy arról az egyetemről fogsz a legkönnyebben munkát szerezni, amely fizikálisan és kulturálisan legközelebb van a karriercélodhoz. Pl. ha berlini venture capital befektetőkkel szeretnél dolgozni, azt hihetnéd, hogy a Stanfordról könnyebben kapsz állást, mint pl. a berlini Humboldt egyetemről. Minden egyes általam is ismert történettel pont az ellenkezőjét látom.

    Persze nem kizárt pl. egy amerikai egyetemről, vagy a Bocconiról Németországban, Hollandiában munkát kapni, mégis olybá tűnik, hogy a helyi egyetemekről jóval egyszerűbb.

    Ennek az okai többek között az alábbiak:

    • A helyi munkapiac (pl. berlini venture capital, amszterdami management consulting, párizsi M&A, stb.) historikusan a helyi egyetemekről szívta fel a munkaerőt, már évtizedek óta;
    • Ebből kifolyólag a helyi egyetemeken sokkal könnyebben lehet kapcsolatot kialakítani az alumnival (networking);
    • A helyi munkapiac – az eddigi tapasztalatokat számba véve – jobban ismeri a helyi felsőoktatást, mint egy nagynevű, ám más országban lévő egyetemet;
    • A helyi munkapiac (összetételéből adódóan) kulturálisan sokkal közelebb áll a helyi egyetemekhez. Aki volt már egynél több franciával egy nemzetközi csoportban, az tudja, hogy ők bizony akkor se fogják külföldiek társaságát keresni, ha amúgy azért mentek volna oda;
    • Interjúhelyzetekre sokkal könnyebben reagál a helyi jelölt. Pl. egy HR-szempontból nem túl jól szervezett munkahelyen várnának 2-3 napon belül egy interjúra. A helyben tanuló diáknak értelemszerűen komparatív előnye van a messzi elitegyetemről jövő diákkal szemben: nem kell utazást, szállást, egyetemről való lógást intéznie, hanem bele tudja illeszteni a napi rutinjába, anélkül, hogy át kelljen utaznia a fél világot.

    Mindent egybevetve, az ideális továbbtanulási országot érdemes az ideális munkapiac országához, vagy akár városához igazítani, mert nagy általánosságban onnan lehet a legkönnyebben munkát szerezni.

    Nézzük meg kicsit a konkrétumok szintjén.

    USA és Kanada

    Megvannak azok az arcok, akik mindig jól néznek ki minden képükön, többszáz lájkot kapnak, de közben mentális roncsként rombolják magukat és környezetüket?

    Előnyök:

    • Magas presztízsű egyetemek (a Harvardot nem kell bemutatni a Nagyidnak se);
    • Aktív diákélet, valószínűleg globálisan a legmagasabb színvonalon kivitelezve;
    • Potenciálisan magas elérhető bruttó jövedelem, vagyonépítés perspektívája;
    • Az USA egy vicces ország, vicces emberekkel, maximalista kultúrával és valóban szabad szellemmel, amely rendkívül különbözik bármely európaitól;
    • Elképesztően innovatív gazdaság.

    Hátrányok:

    • Vízum – ha egy okot lehetne említeni, hogy miért nem érdemes az USA-ban tanulni, az a hosszútávú maradás lehetőségének hiánya, melynek az oka a meglepően felelőtlenül kialakított vízumrendszer, melyben a fő faktor a szerencse. Sokszor, még ha a munkáltatód foglalkoztatna is, akkor se biztos, hogy kisorsolják a munkavízumod hosszabbítását;
    • Egyetemi költségek (a megélhetéssel együtt) ösztöndíj nélkül elképzelhetetlenek egy magyar közép-, de megkockáztatom, hogy felsőközéposztálybeli családnak;
    • Szerény ösztöndíjrendszer – kevesen kapnak (ők általában korrekt összegben), és a nemzetközi diákok többsége saját zsebből van ott;
    • Munkapiac: volt Londonban egy amerikai kollégám, aki úgy fogalmazott, hogy ő azért szeret Londonban dolgozni, mert amíg New Yorkban mindenki nyíltan aggresszív, addig Londonban csak passzív aggresszív;
    • Nem-amerikaiként (főleg európaiként), még vízum birtokában is, nagyon nehéz érvényesülni a munkapiacon: elsősorban kulturális és (számukra) patrióta okokból;
    • Az amerikai adóhivatalt soha nem lehet elfelejteni, ha már egyszer befizettél valamit;
    • Általánosságban szörnyű tömegközlekedés (1-2 város kivételével);
    • Közbiztonság a legtöbb nagyvárosban nem jó;
    • Hazautazás költsége igen magas, és a kevés szabadnapod jelentős részét utazással is töltenéd;
    • Lakhatási válság a legtöbb városban;
    • Hustle culture (melyet semmi sem bizonyít jobban, mint a legfeljebb tizenegynéhány napos éves szabadság – szemben Európában 20-30 nap között van a legtöbb pályakezdőnek) okozta magas kiégési ráta;
    • Woke & cancel culture (főleg nagyon elit egyetemeken és a nagyvállalati világban);
    • Politikai kiszámíthatatlanság (pl. nemrégiben Trump rendelettel megtiltotta a Harvardnak, hogy felvegyenek külföldi diákokat – kérdés, hogy blöff-e, vagy lesz-e hosszútávon más retorzió a külföldi diákokkal szemben).

    EU és Egyesült Királyság

    A listáról az unalmas és csendes esélyes.

    Előnyök:

    • Kulturálisan nagyon hasonló beállítottság a legtöbb országban;
    • Vízummentes munkalehetőség EU-s állampolgároknak az EU-ban, viszonylag könnyen megugorható vízumkritériumok a UK-ben;
    • Vállalható költségű továbbtanulás, bizonyos helyeken akár tandíjmentesen (pl. Dánia, Svédország, Németország) – sajnos a UK ebben a Brexittel sokat vesztett a versenyképességén;
    • Kvázi ingyenes egészségügy (fiatalkorban ritkán kell, de baleset sajnos bármikor történhet);
    • Kevésbé munkamániás közeg, mint az USA;
    • Sok helyen megoldható part-time munka tanulmányok mellett, bizonyos országokban (pl. Dánia) még honorálja is az állam egy szimbolikus támogatással;
    • Magyarországon sokra értékelik a külföldi tapasztalatot, Európán belül valamiért még kézzel foghatóbb a legtöbb magyar munkáltatónak az élmény (kevésbé hozod a messziről jött ember karaktert, mint más kontinensről);
    • Alapvetően erős és fogyasztóképes gazdaságok, jó perspektívával: ugyan a felső osztályok alulról jellemzően zártak, igen magas életszínvonalat lehet elérni.

    Hátrányok:

    • Közbiztonság a legtöbb nagyvárosban nem túl jó;
    • USA-hoz képest alacsonyabb bruttó és nettó bérek;
    • Lakhatási válság a legtöbb városban;
    • A UK szvsz. egy roncstársadalom;
    • Rengeteg adminisztrációval jár a letelepedés a legtöbb országban;
    • Kelet-európaiak sokszor számolnak be üvegplafonról, amely általánosságban érinti a nem-helyieket, de a volt keleti-blokkból jövőket erősebben (bár még így is el lehet érni egy magas életszínvonalat);
    • A mag-országokban extrém erős helyi gazdasági elitizmus (elsősorban Franciaország, Spanyolország, részben Olaszország, Németország, Svájc is) – egy bizonyos szint felett csak a helyiek, csak a top sulikból, és csak old money körökből tudnak érvényesülni;
    • Rendkívül sok EU-s szabályozás, amelynek fundamentálisan kell változnia, ha az EU labdába akar rúgni az USA és a BRICS mellett hosszútávon (a pénteki posztban érintőlegesen erről is lesz szó).

    Személyes véleményem szerint legjobb ár-értéket ajánló országok: Hollandia, Németország, Svájc, Dánia, Svédország, Észtország, Írország (+1 karrier szempontból: Luxemburg).

    Egyebek

    Miért ne lehetne a világ más pontjaiban is gondolkozni?

    Előnyök:

    • Néhány munkahelyen kifejezetten díjazzák a kalandorokat;
    • Unokáknak is lehet majd mesélni egy ice tea mellett;
    • Tényleg sokkal különb a nyugati világhoz képest, nem ugyanazok a dolgok vannak más nyelven (mint a legtöbb európai országban);
    • El lehet szökni a világ végére minden és mindenki elől.

    Hátrányok:

    • Kulturálisan hatalmas különbség Európához képest, főleg Ázsiában – pl. szolidaritás értelmezéseinek változása kontinensenként (vö. Svédország és Korea);
    • Országtól függően változó nehézségű munkához jutni és ott külföldiként érdemben érvényesülni;
    • Vízum elképesztő akadály a legtöbb, egyébként nagy potenciállal rendelkező országban (pl. Japán, Korea, Kína);
    • Rendszeres hazautazás nem értelmezhető egy átlag feletti büdzsével sem;
    • Ha van is mérhető megtérülés, valószínűleg jóval hosszabb távban kell gondolkozni, mint Európa vagy Amerika esetében – mindeközben futva rengeteg kockázatot;
    • Közbiztonság vegyes (Szingapúr pl. kiváló, de azért könnyű mellényúlni máshol);
    • Lakhatási válság – desztinációnként változó (Szingapúr sokkal vészesebb, mint Montevideo).

    Ajánlásom kalandvágyóknak, viszonylag alacsony bevándorlási korlátokkal: Szingapúr, Ausztrália, Új-Zéland, Uruguay, ((Argentína)), Chile, Panama, UAE, Szaúdi-Arábia.

    De hogy ezeknek ténylegesen mérhető-e a megtérülése, az nagyban függ attól, hogy milyen valószínűséget allokálsz ahhoz, hogy a tanulmányokat követően tudsz vízummal dolgozni – erről országonként egyesével érdemes meggyőződni, ha úgy érzed, ez a te utad.

    Összefoglalva: mi az a 10 kérdés, amit fel kell tenned annak eldöntéséhez, hogy érdemes-e jelentkezni abba az országba egyetemre?

    • Jártam-e már ott legalább turistaként?
    • El tudom ott képzelni magam legalább 3, de inkább 5-10 évig? Pl. tudok-e hosszútávon létezni egy ilyen kulturális, klimatikus, társadalmi, gazdasági közegben.
    • A kiköltözésem milyen módon érintené a családommal, párommal lévő kapcsolatomat?
    • Van-e helyi elitizmus/munkapiaci nacionalizmus, ami korlátozhatja külföldiként a munkaszerzésemet? Pl. nyelvismeret – akár anyanyelvi szintű – hiánya (leküzdhető-e az egyetemi időszakban), nem expat-barát környezet, külföldiek kiközösítése, stb.
    • Van-e helyben értelmezhető méretű és minőségű munkapiac (akár országon belül is több lehetőséggel) az én szakterületemen, ahol van reális esélyem munkát szerezni?
    • Van-e vízumot érintő korlát, ami erősen hátráltathat engem a helyi munkaszerzésben?
    • Mekkora a vízumkorlát: elég alacsony ahhoz, hogy az egyetemi költségek nagy valószínűséggel már helyben, vagy más országban (pl. EU-n belül) megtérülnek?
    • Milyen költséggel és milyen gyakran tudom meglátogatni a családomat (pénz és időbeli), s ez egy számomra vállalható költség-e?
    • Az ott elérhető pozitívumok (mind jövőbeli karrierbeli, anyagi, élménybeli) és negatívumok (főleg valós költségek) mérlege kompenzálja-e azt a lehetőség-csomagot (anyagi, élménybeli, családi, kapcsolati előnyök és hátrányok mérlegét), amit más országban elérhetnék?
    • Ha igen, milyen időtávon – tervezek-e ott maradni olyan időtávban, hogy ez ténylegesen megtérüljön?

    Remélem, hasznosak voltak a fentiek.

    Legközelebb azzal foglalkozunk, hogy ha már eldőlt, milyen ország(ok)ban szeretnél továbbtanulni, hogy lehet hatásosan eldönteni, melyik egyetemre, és melyik szakra érdemes jelentkezni.

    Üdv,

    25i

  • Personal Finance 101

    Personal Finance 101

    Sziasztok,

    Munka előtt, munka után, család mellett, nagyon kimerítő tud lenni, és sokszor (hasonlóan az ismerőseim 95%-ához) legszívesebben mi se csinálnánk semmit. A corporate világ nagyon kimerítő – sok a potyautas, akik úgy próbálják meg bizonyítani a hasznosságukat, hogy másokat fárasztanak értelmetlen meetingeken (amelyek ugye elfértek volna egy emailben). Nyilván, ez a heti 55-60 órás munkaidőnket látszólag a végtelenségig tudja növelni, és sokszor semmi kedvünk munka után bármilyen szellemi tevékenységhez.

    Az motivál, hogy előre tudjunkk lépni az életünkben az anyagi függetlenség felé (nyilván a 25i sem született volna meg másképp). Nem is feltétlenül az, hogy ne dolgozzunk (“korai nyugdíj”), hanem hogy eljussunk arra a pontra, hogy tudjunk csak azzal foglalkozni, amivel tényleg szeretnénk és feltölt – anélkül, hogy jóval alacsonyabb életszínvonalon élnénk.

    A Personal Finance témakört több posztban is fókuszba fogjuk helyezni a közeljövőben, úgyhogy érdemes feliratkoznotok, ha ki akartok lépni a mókuskerékből.

    A mai posztban szó lesz:

    • A személyes pénzügyeid alapjáról: a tervezés (budgeting) 6 alapelvéről;
    • A megtakarítások és befektetések 4 fajtájáról;
    • Mi a hitel, mire érdemes felvenni és mikor felesleges, sőt, értelmetlen;
    • A jövedelem és a vagyon közti különbségről, és összefüggésükről;
    • Ha nem vagy olyan szerencsés, és nem örökölsz vagyont, hogyan lehet hosszútávon “kilépni a mátrixból”, a corporate világ mókuskerekéből, és a saját lábadon megállni a világban (mindenféle MLM bullsh*t duma nélkül).

    Hosszú poszt lett, de annál hasznosabb – főleg, ha ezzel el tudsz indulni a független élet felé vezető úton.

    Az alapok: pénzügyi tervezés

    Pénzügyi tervezés nélkül egészen biztosan nem fogsz egyről a kettőre lépni.

    Ennek elsősorban viselkedési oka van. A legtöbb ember nem tudatos fogyasztó. Így nagyon sokan hajlamosak túlkölteni (pl. fizetésnap után 2 hétig bele se gondolnak, vagy meg se nézik, hogy mennyi az egyenlegük). Ebből kifolyólag a többség ott találja magát a következő fizetésnap előtti napokban, hogy már nagyon gondolkoznia kell, hogy mire költsön – ez nyilvánvalóan szuboptimális.

    A nem-vezetett pénzügyek káoszba fulladnak. Beleértve azt a “tervezést” is, ami kizárólag a bank mobilappján lévő funkciókra hagyatkozik – mikor volt a bankodnak érdeke, hogy tudatos légy a pénzügyeidben? Soha nem akart ilyet egyik bank sem: minél több funkciót veszel igénybe náluk, annál több díjat tudnak felszámolni neked. A pénzügyi függetlenséghez viszont nem kell minden évben rábeszéltetned magad egy újabb banki termékre, sőt.

    Hat alapelvvel lehet elkezdeni tudatosan vezetni, ezáltal tervezni a pénzügyeidet:

    • Rendszeres bevételek: elsősorban a munkajövedelmed. Én a side business bevételeimet eseti bevételnek tekintem, bár sokan inkább rendszeresnek – ennek egyedül a befektetések megoszlása szempontjából van jelentősége. A hüvelykujjszabály: a rendszeres bevételeid szolgálnak alapul a rendszeres kiadásaidhoz és rendszeres befektetéseidhez. Nincs drágább dolog a világon, mint nem dolgozni, nem keresni. A munkádból befolyó rendszeres bevételed lesz az életed alapja: a posztban ezt egyértelműen látni fogod.
    • Rendszeres kiadások: előre tervezhető, heti-havi-éves szinten előforduló költések. Rezsi, közös költség, bevásárlások, kondibérlet, adakozások, stb. havi szinten. Kevés ember jut el arra a szintre, hogy havi kiadásokat számon tartson, azonban a ritkább, ám tervezhető kiadások követéséig még kevesebben. Azonban az autóhoz (pl. éves szerviz, kötelező biztosítás, tankolás, casco, súlyadó, stb.), egészségedhez (pl. éves fizetős vizsgálatra sokan járnak 35-40 felett), lakáshoz köthető rendszeres kiadásokat is fontos lenne számon tartani, de sokan megfeledkeznek olyanokról is, mint a családtagok, barátok születésnapja, vagy a karácsony, amikor egyébként költene ajándékra. A ritkább (negyedéves-éves) rendszeres kiadások követésével nem kell más kezedbe harapni, amikor eszedbe jut, hogy megint be kell fizetni 80 ezret a köteleződre, és így kevesebbet tudsz befektetni a hónap végén, mint amit szerettél volna kellene.Az alapelv egyszerű: nyilván ez a tétel úgy kontrollálható leginkább, ha nem szórod a pénzt f*szságokra, hanem az elvárt igényeid alatti életszínvonalon élsz (living below your means).
    • Rendszeres befektetések: a jó hüvelykujj-szabály, hogy a rendszeres nettó (azaz számládra érkező) bevételeid legalább 20%-át (magas jövedelem esetén inkább 30-40%-át) érdemes befektetni. Amint írtam fent: ha a hónap végére hagyod, szinte biztosan nem fog összejönni a 20%. A nekem karrierem elején legjobban bevált módszer ez volt: rátettem a 20%-ot egy zárolt számlára (amihez nagy szükség esetén hozzáférhettem), és a következő fizetésnap előtt befektettem a brókerszámlámon. A legtöbb magyar és európai bank már nyújt automatikus kártyás vásárlás utáni felkerekítést – érdemes ezzel élni, én pl. 2000 forintot rakatok zárolt számlára minden kártyás vásárlásom után, és hó végén helyezem át más megtakarítási számlára. Ennek az oka, hogy a legtöbb platform felszámol egy minimum fee-t a tranzakciók után, így pl. nincs értelme 5 ezer forintért venni egy ETF-et, ha tudom, hogy a hó végén fogok tudni 80 ezerért tranzaktálni egyszer (vagy a példánál maradva, mondjuk negyedévente 240 ezerért) – fajlagosan jóval alacsonyabb díj mellett. A rendszeres befektetéseknél a kulcs a konzisztencia: szinte beteges berögződéssel kell csinálni – mert ennek ténylegesen van is haszna (könnyű kiszámolni, hogy havi 50 ezer forint, évente 5%-kal növelve a befektetett összeget, éves szinten 7%-ot kamatozódva, mekkora összeghez visz el 10-20-30 év alatt).
    • Eseti bevételek: pl. bónusz a munkahelyeden, de én a side business jövedelmemet is ide sorolom, mivel ugyan tervezhető, de változik az összege negyedévről-negyedévre. Az alapelv: ez a talált pénz: legalább a kétharmadát, de ha nagy király vagy, az egészet be tudod fektetni.
    • Eseti kiadások: amikor sz*r van a palacsintában. Pl. leépítenek a munkahelyeden és hónapokig nem találsz másik munkát. Elromlik a légkondi júliusban, leáll a hűtő, szétszakad az öltönynadrágod, az nyilván nem olyan, amit rendszeres kiadásként fel tudsz vinni. Sok esetben azonban ezek nem halaszthatók tovább. Ide nem értem pl. a lakás-, vagy autóvásárlást – részletek a nem-befektetési célú vásárlások pontban lejjebb.
    • Eseti befektetések: amikor saját vállalkozást indítasz, vagy pénzt teszel a haverodéba (általában nem jó ötlet, de erről egy másik posztban). Amikor olyan lehetőséged van, amit nem tudsz az asztalon hagyni. Ritka az ilyen, de mindenki életében van néhány alkalommal – ha észreveszi.

    Megtakarítások és befektetések

    Fentebb kifejtettük, hogy hogyan és mekkora összegben érdemes gondolkozni a megtakarításokról. Most lássuk, hogy milyen 4 fajta módon érdemes ezeket szegmentálni.

    • Vésztartalék: 3 havi nettó rendszeres (munka-) jövedelem összegét megcélozva (kisgyerekes családoknál megéri inkább 4-5 havit megcélozni, vagy 3 havit egy komolyabb jövedelemkiesési biztosítással). Ezt érdemes könnyen hozzáférhető, de kamatozó formában tartani. Ennek oka a nevéből adódik: bármikor szükséged lehet rá, viszont akkor sürgős: elbocsátanak, elromlik a hűtő, stb. Milyen formában lehet a vésztartalék? Államkötvények, pénzpiaci alapok, de szerencsésebb csomag esetén akár a bankod is tud értelmezhető betéti kamatot ajánlani. Mi számít jó kamatnak? Nézd meg az országodban irányadó bankközi kamatot (Eurózónában EURIBOR, Magyarországon BUBOR, stb.). Szvsz. a “jó” kamat a vésztartaléki számlán meghaladja a bankközi kamatot, de nyilván nem egyszerű ilyet találni (a bankok jellemzően BUBOR/EURIBOR mínusz 2-4%-ra árazzák a betéteket, a pofátlanabbak 0,1% alá). Magyarországon most a legtöbb állampapír viszonylag decens hozamot generál, és az adómentes jellege vonzóvá teszi.
    • Nem-befektetési célú vásárlásokhoz szóló megtakarítás: szeretnél lakást vásárolni, autót, berendezni a gyerekszobát, elvinni a házastársadat egy hatalmas nyaralásra, venni neki valami extravagáns ajándékot, stb. Ezek nem olcsó dolgok, és nincs pénzügyileg mérhető hozamuk, viszont “szükségesek”.
    • Függetlenedési portfólió: egy vegyes hozam-kockázatú portfólió, melynek a célja, hogy egy napon támaszkodhass rá, amikor kilépsz a mátrixból. Ideális esetben jövedelmet termelő, és tőkét növelő eszközök kombinációja, egy olcsón kezelt formátumban (TBSZ, NYESZ, vagy ha külföldön élsz, a helyi adómentes megtakarítási forma). Kiegészítésként érdekes lehet még a fizikai lakó-, vagy kereskedelmi ingatlan bérbeadási céllal (hozamtermelő képessége miatt) – erről külön cikk készül a jövőben.
    • Nyugdíjmegtakarítás: hasonló a függetlenedési portfólióhoz, azonban ez az, amibe befektetsz, és “elfelejted” – azaz tényleg nem nyúlsz hozzá, hacsak nem vagy már életveszélyes helyzetben (Charlie Munger, a Berkshire Hathaway alelnöke, Warren Buffet társa ezt úgy fogalmazta meg, hogy “[t]he big money is not in the buying or selling, but in the waiting”, azaz “a nagy pénz nem a [részvény] vásárlásban vagy eladásban rejlik, hanem a várakozásban”). Érdemes adózási szempontból a legmegfelelőbb formát választani: egy TBSZ, vagy egy NYESZ számla, vagy külföldön ezeknek a megfelelője (hosszútávú adómentes megtakarítási számlák) erre tökéletesek. Bátran lehet ide akár kockázatosabb eszközöket is allokálni. Pl. növekedési részvényeket, magas osztalékhozamú cégek részvényeit, egzotikusabb országok (pl. fejlődő piacok) cégeinek papírjait, kripto-t, magas hozamú ingatlanalapokat, nyersanyagokat (pl. ezüst, palládium arany), stb.Ha valaki (nagyon helyesen) a gyerekének is elkezdeni megtakarítani, elsősorban olyan portfóliót építenék, ami a függetlenedési portfólióval van egy hozam-kockázati szintben – feltételezve, hogy 15-20 éves időtávban gyűjtesz a gyermeknek is (persze lehet 15 éves korában is megkezdeni, de akkor nyilván korlátozottabb hozamétvágy mellett fognak dönteni a legtöbben).

    Az alapelv, hogy ezeket a következő sorrendben érdemes “építeni”:

    • Először a vésztartaléki számlát feltölteni teljesen; majd a megmaradt megtakarítható összegből:
    • Kb. 1/3-át a nem-befektetési célú vásárlásokra allokálni (amíg szükséges); és
    • 1/3-át a függetlenedési portfólióra (ha már nem releváns a nem-befektetési célú számla, akkor felét); és
    • A maradékot nyugdíjmegtakarítási céllal.

    +1: érdemes teljes tájékoztatással élni a díjakról. Számtalan “pénzügyi tanácsadó” (azaz 18 éves, brokkolihajú, 50 kilós cingárpeti) úgy adja elő, hogy ha rajtuk keresztül kötsz biztosítást, az díjmentes. Akkor mégis honnan kapna jutalékot? Borzasztó nagy hazugság, őszintén csodálom, hogy nem járt még fogyasztóvédelem előtt ez a sok szar (OVB, EFS, stb.). A díjat kifizeted – nem is keveset – csak nem lesz külön kiszámlázva, hanem a biztosító beleépíti az amúgy is magas kezelési költségébe.

    Aki épkézláb befektetési platformot akar, annak értékpapírokra ajánl megfelelőt a Brokerchooser (nekem Interactive Brokers és Lightyear számlám van), kriptóra meg van már tucat megbízható platform (nekünk Coinbase, Crypto.com és Revolut). A biztosítók nem optimálisak befektetésekre, nem ez a fő funkciójuk.

    Hitelek

    Mire érdemes és nem érdemes hitelt felvenni? Én alapvetően a kamatból indulnék ki.

    Ha a THM (a hiteled kamata) < a felhasználás hozama (szintén évesített kamatban kifejezve), akkor megéri felvenni a hitelt. Pl. 3%-os kedvezményes hitelt megéri felvenni, ha azt be tudod fektetni pl. egy 5%-os állampapírba (kvázi-arbitrázs) – ilyen anomáliákból számtalan volt az elmúlt években, főleg a babaváró hitel és a magyar államkötvények körül.

    Saját célú lakásvásárlásnál: ha a THM < (a rendszeres jövedelmed várható átlagos éves növekedése a futamidő alatt mínusz általad várt infláció a futamidő alatt), akkor megéri felvenni a hitelt. Utóbbi nyilván nehezen becsülhető, én alapvetően itthon 5%, eurózónában 2% inflációt várok hosszútávon. Sok cégnél nincsen éves inflációkövető béremelés (vagy ha van, az is a valós infláció alatt) – ebben az esetben érdemes benchmarkokat keresni, hogy a következő előléptetésig (aminek az időtartamát te tudod a legjobban megítélni) kb. milyen bér várható a munkahelyeden. Ha erre sincs perspektíva – iratkozz fel, mert szó lesz még erről egy későbbi hírlevélben. Érdemes figyelembe venni, hogy fentebb csak a reálbérnövekedést jelöltem meg, a várható értéknövekedést nem: persze historikusan az ingatlanpiac inflációt meghaladó áremelkedést mutatott (sőt, bizonyos időszakokban, mint a chiphiány, használt autók is), de arra spekulálni, hogy egy amortizálódó eszköz (lakás, autó) értéke növekedni fog, felelőtlen. Ennek az áremelkedésnek sokszor olyan fundamentális okai voltak (pl. CSOK itthon, 95-100% vételárat finanszírozó olcsó hitelek Nyugat-Európában, stb.), melyeknek jövőbeli előfordulása egyre kevésbé tűnik valószínűnek. Nagy vagyon esetén, amelyben egy pár lakás nem számít számottevő koncentrációnak, érthető, de ha a megtakarításod nagyrészét felhasználod önerőnek egy hitelhez, base case-ben nem alapoznék értéknövekedésre.

    Autó esetében érdemes végiggondolni, hogy az amúgy jól tervezhető amortizáció, és a saját tartási periódusod mellett milyen kategóriájú autót érdemes vásárolni (és ahhoz szükséges-e a hitel). Ha évi 3000 kilométert mész szinte csak városban, akkor tuti kell az X3-as Bömbi hitelből? A felelős döntés inkább 6, de aki nagyon sokat használja, annak is legfeljebb 8-10 havi nettó jövedelmének megfelelő árú autó. Természetesen az értéknövekedés autó esetében sem reális elvárás – sőt, inkább érdemes egy csökkenő évi amortizációval számolni (pl. 1. év 15%, 2. év 12%, 3. év 10%, 4-5. év 8%, utána konstans 5-6%). Hitel esetében érdemes kiszámolni a hitel teljes költségét: azaz összességében mennyibe kerül az autó (kamatot, casco-t, stb. figyelembe véve), és ez hogyan hasonlítható össze egy szerényebb vételárú autóval. Pl. egy 15m forintos autó, 5 évre, 9,9% THM-mel, 20% önerővel (3m forint), kb. havi 120 ezer forintra jön ki – ami elég megfizethetőnek hangzik. De ha összeadjuk a teljes költségét a fenntartásnak, a casco függvényében simán kijöhet 5 év alatt 18-19m forintos teljes költség is. Nem fájdalmas közel 20m forintot költeni egy középkategóriás autóra, amikor ennek töredékéért lehet 50-100e km-es középkategóriás autót venni, és a maradékot befektetni, vagy másra költeni?

    Meglévő hitelek esetében a hüvelykujjszabály, hogy a 7% feletti kamatozású hitelek előtörlesztését érdemes priorizálni. Miért? Hosszú idősoron az átlagos hozama a részvénypiaci befektetéseknek kb. 7%. Tehát a döntési fa:

    • Ha 7% alatti kamatozású hiteled van: természetesen törleszd a havi törlesztőket, azonban a megtakarítható pénzedet érdemes befektetni (vö. fentebb). Így az általad elérhető hozam meghaladja a hiteledét.
    • Ha 7% feletti kamatozású hiteled van, érdemes a vésztartalék felállítását követően ezt a hitelt előtörleszteni, amint lehetséges, mivel ennek a költsége drágább, mint amit el tudnál érni nagy átlagban a részvénypiacokon.

    Jövedelem és vagyon különbsége és kapcsolata

    A vagyon az, amit az általad keresett jövedelemből építesz. A vagyon lényege, hogy a meglévő pénzedet arra használd, hogy gyarapítsd, azaz még többet teremts belőle.

    Aki már next level-re tudja vinni a befektetéseit, képes a vagyonából is jövedelmet generálni: hozamtermelő értékpapírok, bérbeadott ingatlanok, részesedés felfuttatott vállalkozásokban mind hozzásegítenek, hogy több lábon állhass, azaz több helyről is tudj folyamatosan jövedelmet generálni. Ha pedig jól csinálod, akkor ebből képes leszel vagyont is építeni.

    Ennek részleteiről a Personal Finance posztsorozatban olvashattok majd.

    Kilépni a mátrixból

    A végcél: anyagilag függetlenedni annyira, hogy ne kelljen többé a f*s meetingeken mások kitalált problémáit hallgatni.

    Mindent egybevetve: hogyan lehet kilépni a mátrixból?

    1. Több forrásból érkező jövedelem: side business-ek, élvezetből végzett munka;
    2. Épített vagyon (portfólió): felhalmozott tőke, amely már képes rendszeres kifizetést termelni, amire a több forrásból érkező jövedelmed mellett támaszkodhatsz;
    3. Minimalizált költségek: a maximalizált bevétel mellé, hogy kellő puffer maradjon, ha szükség lenne rá (pl. egészségügyi-célú kiadások életed utolsó évtizedeiben);
    4. Alacsonyabb elvárások: amit Instagramon, TikTokon látsz, nagyrészt átverés. Bármiben lefogadom, hogy egy nyugodt, egyszerű, anyagilag stabil élet (majd nyugdíjaskor) sokkal elérhetőbb, élvezetesebb és értelmesebb, mint amiket a fake influenszerek akarnak elhitetni a bérelt kocsijaikkal meg villáikkal. A materializmus amúgy is nettó önpusztítás, de erről majd egy másik posztban.
    5. Tudatos tervezés: minden, amiről eddig olvastál, tudatos tervezése a lehető leghamarabbi időponttól.

    Köszönöm, hogy elolvastad a cikket – jelezzétek kommentben, ha tetszett, vagy ha van olyan téma, amit járjunk körül részletesebben a következő alkalommal.

    Jó hétvégét, sok motivációt,

    25i

  • Kik vagyunk?

    Kik vagyunk?

    Üdv a 25i Club-nál.

    A 25i Club alapítóiról

    A három fős csapat diplomáit Londonban, Bécsben és Budapesten szerezte, Economics (közgazdaságtan), Finance (pénzügy) és Data Science (adattudomány) területeken.

    Összesen 20+ év tapasztalattal rendelkezünk a pénzügyi szektorban és adatelemzési területen, melyet Londonban, Frankfurtban, Bécsben és Budapesten is kamatoztattunk.

    Az egyébként szellemileg megterhelő, sokszor 80-100 órát is meghaladó munkahetek mellett is fontos volt számunkra, hogy segítsünk másoknak megvalósítani az álmaikat.

    Úgy gondoljuk, hogy a mi sikerünket nem csorbítja, ha másoknak is segítünk elérni a céljaikat.

    Az évek során 150-nél is több egyetemi felvételi ajánlat és 200+ állásajánlat megszerzésében segítettünk.

    A legtöbb ügyfelünknek ezáltal hatalmas álma vált valóra, és többségük ennek segítségével is költözött külföldre, vagy lépett rá az általa vágyott karrierútra.

    Beszéljenek inkább magukért az eredmények.

    Photo by Federico Lancellotti on Unsplash

    Egyetemek, melyektől a korábbi ügyfeleink felvételi ajánlatot kaptak:

    Egyesült Királyság és Írország

    • University of Cambridge
    • Imperial College London
    • London School of Economics
    • London Business School
    • King’s College London
    • University of Warwick
    • University of Manchester
    • City University of London, Cass Business School
    • University of Glasgow
    • University of Bristol
    • Trinity College Dublin (Dublin, Írország)

    Európa

    • Bocconi University (Milánó, Olaszország)
    • University of St. Gallen (St. Gallen, Svájc)
    • Erasmus University Rotterdam (Rotterdam, Hollandia)
    • University of Amsterdam (Amszterdam, Hollandia)
    • HEC Paris (Párizs, Franciaország)
    • IE (Madrid, Spanyolország)
    • IESE Business School (Navarra, Spanyolország)
    • ESADE (Barcelona & Madrid, Spanyolország)
    • Edhec (Nizza, Franciaország)
    • MBS School of Business (Montpellier, Franciaország)
    • Maastricht University (Maastricht, Hollandia)
    • University of Groningen (Groningen, Hollandia)
    • Stockholm School of Economics (Stockholm, Svédország)
    • Lund University (Lund, Svédország)
    • Copenhagen Business School (Koppenhága, Dánia)
    • LUISS Business School (Róma, Olaszország)
    • Bologna Business School (Bologna, Olaszország)
    • Nova School of Business and Economics (Lisszabon, Portugália)
    • University of Porto (Porto, Portugália)
    • Humboldt University (Berlin, Németország)
    • Freie Universität Berlin (Berlin, Németország)
    • Frankfurt School of Finance and Management (Frankfurt am Main, Németország)
    • University of Zurich (Zürich, Svájc)
    • Central European University (Bécs, Ausztria)
    • WU Vienna (Wirtschaftsuniversität Wien) (Bécs, Ausztria)

    Egyéb

    • MIT Sloan Business School
    • Columbia University
    • NYU GSAS (New York)
    • NYU GSAS (Abu Dhabi)
    • CUHK Business School (Hong Kong)
    • National University of Singapore (Szingapúr)

    Munkaajánlatok, melyeket korábbi ügyfeleim kaptak (elsősorban pénzügyi és üzleti szektorokban)

    London

    • Jefferies
    • Citi
    • HSBC
    • Royal Bank of Canada
    • Santander
    • Royal Bank of Scotland
    • Nomura
    • Natixis
    • Société Generale
    • Moody’s
    • TOTAL
    • Volkswagen
    • Bloomberg

    Frankfurt, München, Berlin, Bécs, Zürich/Zug

    • Blackrock
    • Deutsche Bank
    • Natixis
    • HELABA
    • Erste Bank
    • Raiffeisen Bank
    • Fitch Ratings
    • MET
    • ÖMV
    • BayWa
    • Colliers

    Milánó

    • UniCredit Bank
    • Intesa San Paolo
    • Generali Investment Fund
    • CBRE

    Barcelona, Madrid

    • BBVA
    • Alantra
    • Iberdrola

    Varsó, Prága, Budapest, Zágráb

    • BCG
    • McKinsey
    • Morgan Stanley
    • Deloitte
    • E&Y Parthenon
    • PwC
    • KPMG
    • Société Generale
    • OTP Bank
    • Erste Bank
    • UniCredit Bank
    • MOL
    • Richter
    • Telekom
    • Cushman & Wakefield
    • Colliers
  • A 25i-ről

    A 25i-ről

    A 25i segít megvalósítani az álmaidat, legyen az bejutás az álomegyetemedre, helyes pályaválasztás, vagy saját befektetési portfólió kezelése.

    Photo by Tyler Franta on Unsplash

    Hírlevelek heti rendszerességgel

    • BSc és MSc-szintű továbbtanulásról;
    • Pályaválasztásról;
    • Korai karrierről;
    • Üzleti, közgazdasági és pénzügyi témákról;
    • Befektetésekről; és
    • Olyan dolgokról, amelyektől értelmesebben tudod leélni az életedet.

    1-on-1 mentorálás és karrier coaching

    • Egyetemi jelentkezés, továbbtanulási tanácsadás;
    • Karrier coaching és tanácsadás;
    • Munkahelyi és egyetemi interjúfelkészítés;
    • CV + Cover Letter review

    Online oktatás

    • 8-10 alkalmas kurzusok magyar/angol nyelven
    • Tervezett kurzusok (2025-26):
      • Intro to Finance
      • Intro to Financial Modelling
      • Investments
      • Real Estate Investments
      • Alternative Investments
      • Careers in Business
      • Microeconomics
      • Macroeconomics
      • Intro to Statistics and Data Science in Python

    Excel-modellek: template és on-demand

    • Befektetések (investments)
    • Ingatlanbefektetések és portfólió (real estate)
    • Személyes pénzügyek (personal finance)
    • Kérésre gyártott (on-demand) modellek