Personal Finance 101

Sziasztok,

Munka előtt, munka után, család mellett, nagyon kimerítő tud lenni, és sokszor (hasonlóan az ismerőseim 95%-ához) legszívesebben mi se csinálnánk semmit. A corporate világ nagyon kimerítő – sok a potyautas, akik úgy próbálják meg bizonyítani a hasznosságukat, hogy másokat fárasztanak értelmetlen meetingeken (amelyek ugye elfértek volna egy emailben). Nyilván, ez a heti 55-60 órás munkaidőnket látszólag a végtelenségig tudja növelni, és sokszor semmi kedvünk munka után bármilyen szellemi tevékenységhez.

Az motivál, hogy előre tudjunkk lépni az életünkben az anyagi függetlenség felé (nyilván a 25i sem született volna meg másképp). Nem is feltétlenül az, hogy ne dolgozzunk (“korai nyugdíj”), hanem hogy eljussunk arra a pontra, hogy tudjunk csak azzal foglalkozni, amivel tényleg szeretnénk és feltölt – anélkül, hogy jóval alacsonyabb életszínvonalon élnénk.

A Personal Finance témakört több posztban is fókuszba fogjuk helyezni a közeljövőben, úgyhogy érdemes feliratkoznotok, ha ki akartok lépni a mókuskerékből.

A mai posztban szó lesz:

• A személyes pénzügyeid alapjáról: a tervezés (budgeting) 6 alapelvéről;
• A megtakarítások és befektetések 4 fajtájáról;
• Mi a hitel, mire érdemes felvenni és mikor felesleges, sőt, értelmetlen;
• A jövedelem és a vagyon közti különbségről, és összefüggésükről;
• Ha nem vagy olyan szerencsés, és nem örökölsz vagyont, hogyan lehet hosszútávon “kilépni a mátrixból”, a corporate világ mókuskerekéből, és a saját lábadon megállni a világban (mindenféle MLM bullsh*t duma nélkül).

Hosszú poszt lett, de annál hasznosabb – főleg, ha ezzel el tudsz indulni a független élet felé vezető úton.

Az alapok: pénzügyi tervezés

Pénzügyi tervezés nélkül egészen biztosan nem fogsz egyről a kettőre lépni.

Ennek elsősorban viselkedési oka van. A legtöbb ember nem tudatos fogyasztó. Így nagyon sokan hajlamosak túlkölteni (pl. fizetésnap után 2 hétig bele se gondolnak, vagy meg se nézik, hogy mennyi az egyenlegük). Ebből kifolyólag a többség ott találja magát a következő fizetésnap előtti napokban, hogy már nagyon gondolkoznia kell, hogy mire költsön – ez nyilvánvalóan szuboptimális.

A nem-vezetett pénzügyek káoszba fulladnak. Beleértve azt a “tervezést” is, ami kizárólag a bank mobilappján lévő funkciókra hagyatkozik – mikor volt a bankodnak érdeke, hogy tudatos légy a pénzügyeidben? Soha nem akart ilyet egyik bank sem: minél több funkciót veszel igénybe náluk, annál több díjat tudnak felszámolni neked. A pénzügyi függetlenséghez viszont nem kell minden évben rábeszéltetned magad egy újabb banki termékre, sőt.

Hat alapelvvel lehet elkezdeni tudatosan vezetni, ezáltal tervezni a pénzügyeidet:

• Rendszeres bevételek: elsősorban a munkajövedelmed. Én a side business bevételeimet eseti bevételnek tekintem, bár sokan inkább rendszeresnek – ennek egyedül a befektetések megoszlása szempontjából van jelentősége. A hüvelykujjszabály: a rendszeres bevételeid szolgálnak alapul a rendszeres kiadásaidhoz és rendszeres befektetéseidhez. Nincs drágább dolog a világon, mint nem dolgozni, nem keresni. A munkádból befolyó rendszeres bevételed lesz az életed alapja: a posztban ezt egyértelműen látni fogod.
• Rendszeres kiadások: előre tervezhető, heti-havi-éves szinten előforduló költések. Rezsi, közös költség, bevásárlások, kondibérlet, adakozások, stb. havi szinten. Kevés ember jut el arra a szintre, hogy havi kiadásokat számon tartson, azonban a ritkább, ám tervezhető kiadások követéséig még kevesebben. Azonban az autóhoz (pl. éves szerviz, kötelező biztosítás, tankolás, casco, súlyadó, stb.), egészségedhez (pl. éves fizetős vizsgálatra sokan járnak 35-40 felett), lakáshoz köthető rendszeres kiadásokat is fontos lenne számon tartani, de sokan megfeledkeznek olyanokról is, mint a családtagok, barátok születésnapja, vagy a karácsony, amikor egyébként költene ajándékra. A ritkább (negyedéves-éves) rendszeres kiadások követésével nem kell más kezedbe harapni, amikor eszedbe jut, hogy megint be kell fizetni 80 ezret a köteleződre, és így kevesebbet tudsz befektetni a hónap végén, mint amit szerettél volna kellene.Az alapelv egyszerű: nyilván ez a tétel úgy kontrollálható leginkább, ha nem szórod a pénzt f*szságokra, hanem az elvárt igényeid alatti életszínvonalon élsz (living below your means).
• Rendszeres befektetések: a jó hüvelykujj-szabály, hogy a rendszeres nettó (azaz számládra érkező) bevételeid legalább 20%-át (magas jövedelem esetén inkább 30-40%-át) érdemes befektetni. Amint írtam fent: ha a hónap végére hagyod, szinte biztosan nem fog összejönni a 20%. A nekem karrierem elején legjobban bevált módszer ez volt: rátettem a 20%-ot egy zárolt számlára (amihez nagy szükség esetén hozzáférhettem), és a következő fizetésnap előtt befektettem a brókerszámlámon. A legtöbb magyar és európai bank már nyújt automatikus kártyás vásárlás utáni felkerekítést – érdemes ezzel élni, én pl. 2000 forintot rakatok zárolt számlára minden kártyás vásárlásom után, és hó végén helyezem át más megtakarítási számlára. Ennek az oka, hogy a legtöbb platform felszámol egy minimum fee-t a tranzakciók után, így pl. nincs értelme 5 ezer forintért venni egy ETF-et, ha tudom, hogy a hó végén fogok tudni 80 ezerért tranzaktálni egyszer (vagy a példánál maradva, mondjuk negyedévente 240 ezerért) – fajlagosan jóval alacsonyabb díj mellett. A rendszeres befektetéseknél a kulcs a konzisztencia: szinte beteges berögződéssel kell csinálni – mert ennek ténylegesen van is haszna (könnyű kiszámolni, hogy havi 50 ezer forint, évente 5%-kal növelve a befektetett összeget, éves szinten 7%-ot kamatozódva, mekkora összeghez visz el 10-20-30 év alatt).
• Eseti bevételek: pl. bónusz a munkahelyeden, de én a side business jövedelmemet is ide sorolom, mivel ugyan tervezhető, de változik az összege negyedévről-negyedévre. Az alapelv: ez a talált pénz: legalább a kétharmadát, de ha nagy király vagy, az egészet be tudod fektetni.
• Eseti kiadások: amikor sz*r van a palacsintában. Pl. leépítenek a munkahelyeden és hónapokig nem találsz másik munkát. Elromlik a légkondi júliusban, leáll a hűtő, szétszakad az öltönynadrágod, az nyilván nem olyan, amit rendszeres kiadásként fel tudsz vinni. Sok esetben azonban ezek nem halaszthatók tovább. Ide nem értem pl. a lakás-, vagy autóvásárlást – részletek a nem-befektetési célú vásárlások pontban lejjebb.
• Eseti befektetések: amikor saját vállalkozást indítasz, vagy pénzt teszel a haverodéba (általában nem jó ötlet, de erről egy másik posztban). Amikor olyan lehetőséged van, amit nem tudsz az asztalon hagyni. Ritka az ilyen, de mindenki életében van néhány alkalommal – ha észreveszi.

Megtakarítások és befektetések

Fentebb kifejtettük, hogy hogyan és mekkora összegben érdemes gondolkozni a megtakarításokról. Most lássuk, hogy milyen 4 fajta módon érdemes ezeket szegmentálni.

• Vésztartalék: 3 havi nettó rendszeres (munka-) jövedelem összegét megcélozva (kisgyerekes családoknál megéri inkább 4-5 havit megcélozni, vagy 3 havit egy komolyabb jövedelemkiesési biztosítással). Ezt érdemes könnyen hozzáférhető, de kamatozó formában tartani. Ennek oka a nevéből adódik: bármikor szükséged lehet rá, viszont akkor sürgős: elbocsátanak, elromlik a hűtő, stb. Milyen formában lehet a vésztartalék? Államkötvények, pénzpiaci alapok, de szerencsésebb csomag esetén akár a bankod is tud értelmezhető betéti kamatot ajánlani. Mi számít jó kamatnak? Nézd meg az országodban irányadó bankközi kamatot (Eurózónában EURIBOR, Magyarországon BUBOR, stb.). Szvsz. a “jó” kamat a vésztartaléki számlán meghaladja a bankközi kamatot, de nyilván nem egyszerű ilyet találni (a bankok jellemzően BUBOR/EURIBOR mínusz 2-4%-ra árazzák a betéteket, a pofátlanabbak 0,1% alá). Magyarországon most a legtöbb állampapír viszonylag decens hozamot generál, és az adómentes jellege vonzóvá teszi.
• Nem-befektetési célú vásárlásokhoz szóló megtakarítás: szeretnél lakást vásárolni, autót, berendezni a gyerekszobát, elvinni a házastársadat egy hatalmas nyaralásra, venni neki valami extravagáns ajándékot, stb. Ezek nem olcsó dolgok, és nincs pénzügyileg mérhető hozamuk, viszont “szükségesek”.
• Függetlenedési portfólió: egy vegyes hozam-kockázatú portfólió, melynek a célja, hogy egy napon támaszkodhass rá, amikor kilépsz a mátrixból. Ideális esetben jövedelmet termelő, és tőkét növelő eszközök kombinációja, egy olcsón kezelt formátumban (TBSZ, NYESZ, vagy ha külföldön élsz, a helyi adómentes megtakarítási forma). Kiegészítésként érdekes lehet még a fizikai lakó-, vagy kereskedelmi ingatlan bérbeadási céllal (hozamtermelő képessége miatt) – erről külön cikk készül a jövőben.
• Nyugdíjmegtakarítás: hasonló a függetlenedési portfólióhoz, azonban ez az, amibe befektetsz, és “elfelejted” – azaz tényleg nem nyúlsz hozzá, hacsak nem vagy már életveszélyes helyzetben (Charlie Munger, a Berkshire Hathaway alelnöke, Warren Buffet társa ezt úgy fogalmazta meg, hogy “[t]he big money is not in the buying or selling, but in the waiting”, azaz “a nagy pénz nem a [részvény] vásárlásban vagy eladásban rejlik, hanem a várakozásban”). Érdemes adózási szempontból a legmegfelelőbb formát választani: egy TBSZ, vagy egy NYESZ számla, vagy külföldön ezeknek a megfelelője (hosszútávú adómentes megtakarítási számlák) erre tökéletesek. Bátran lehet ide akár kockázatosabb eszközöket is allokálni. Pl. növekedési részvényeket, magas osztalékhozamú cégek részvényeit, egzotikusabb országok (pl. fejlődő piacok) cégeinek papírjait, kripto-t, magas hozamú ingatlanalapokat, nyersanyagokat (pl. ezüst, palládium arany), stb.Ha valaki (nagyon helyesen) a gyerekének is elkezdeni megtakarítani, elsősorban olyan portfóliót építenék, ami a függetlenedési portfólióval van egy hozam-kockázati szintben – feltételezve, hogy 15-20 éves időtávban gyűjtesz a gyermeknek is (persze lehet 15 éves korában is megkezdeni, de akkor nyilván korlátozottabb hozamétvágy mellett fognak dönteni a legtöbben).

Az alapelv, hogy ezeket a következő sorrendben érdemes “építeni”:

• Először a vésztartaléki számlát feltölteni teljesen; majd a megmaradt megtakarítható összegből:
• Kb. 1/3-át a nem-befektetési célú vásárlásokra allokálni (amíg szükséges); és
• 1/3-át a függetlenedési portfólióra (ha már nem releváns a nem-befektetési célú számla, akkor felét); és
• A maradékot nyugdíjmegtakarítási céllal.

+1: érdemes teljes tájékoztatással élni a díjakról. Számtalan “pénzügyi tanácsadó” (azaz 18 éves, brokkolihajú, 50 kilós cingárpeti) úgy adja elő, hogy ha rajtuk keresztül kötsz biztosítást, az díjmentes. Akkor mégis honnan kapna jutalékot? Borzasztó nagy hazugság, őszintén csodálom, hogy nem járt még fogyasztóvédelem előtt ez a sok szar (OVB, EFS, stb.). A díjat kifizeted – nem is keveset – csak nem lesz külön kiszámlázva, hanem a biztosító beleépíti az amúgy is magas kezelési költségébe.

Aki épkézláb befektetési platformot akar, annak értékpapírokra ajánl megfelelőt a Brokerchooser (nekem Interactive Brokers és Lightyear számlám van), kriptóra meg van már tucat megbízható platform (nekünk Coinbase, Crypto.com és Revolut). A biztosítók nem optimálisak befektetésekre, nem ez a fő funkciójuk.

Hitelek

Mire érdemes és nem érdemes hitelt felvenni? Én alapvetően a kamatból indulnék ki.

Ha a THM (a hiteled kamata) < a felhasználás hozama (szintén évesített kamatban kifejezve), akkor megéri felvenni a hitelt. Pl. 3%-os kedvezményes hitelt megéri felvenni, ha azt be tudod fektetni pl. egy 5%-os állampapírba (kvázi-arbitrázs) – ilyen anomáliákból számtalan volt az elmúlt években, főleg a babaváró hitel és a magyar államkötvények körül.

Saját célú lakásvásárlásnál: ha a THM < (a rendszeres jövedelmed várható átlagos éves növekedése a futamidő alatt mínusz általad várt infláció a futamidő alatt), akkor megéri felvenni a hitelt. Utóbbi nyilván nehezen becsülhető, én alapvetően itthon 5%, eurózónában 2% inflációt várok hosszútávon. Sok cégnél nincsen éves inflációkövető béremelés (vagy ha van, az is a valós infláció alatt) – ebben az esetben érdemes benchmarkokat keresni, hogy a következő előléptetésig (aminek az időtartamát te tudod a legjobban megítélni) kb. milyen bér várható a munkahelyeden. Ha erre sincs perspektíva – iratkozz fel, mert szó lesz még erről egy későbbi hírlevélben. Érdemes figyelembe venni, hogy fentebb csak a reálbérnövekedést jelöltem meg, a várható értéknövekedést nem: persze historikusan az ingatlanpiac inflációt meghaladó áremelkedést mutatott (sőt, bizonyos időszakokban, mint a chiphiány, használt autók is), de arra spekulálni, hogy egy amortizálódó eszköz (lakás, autó) értéke növekedni fog, felelőtlen. Ennek az áremelkedésnek sokszor olyan fundamentális okai voltak (pl. CSOK itthon, 95-100% vételárat finanszírozó olcsó hitelek Nyugat-Európában, stb.), melyeknek jövőbeli előfordulása egyre kevésbé tűnik valószínűnek. Nagy vagyon esetén, amelyben egy pár lakás nem számít számottevő koncentrációnak, érthető, de ha a megtakarításod nagyrészét felhasználod önerőnek egy hitelhez, base case-ben nem alapoznék értéknövekedésre.

Autó esetében érdemes végiggondolni, hogy az amúgy jól tervezhető amortizáció, és a saját tartási periódusod mellett milyen kategóriájú autót érdemes vásárolni (és ahhoz szükséges-e a hitel). Ha évi 3000 kilométert mész szinte csak városban, akkor tuti kell az X3-as Bömbi hitelből? A felelős döntés inkább 6, de aki nagyon sokat használja, annak is legfeljebb 8-10 havi nettó jövedelmének megfelelő árú autó. Természetesen az értéknövekedés autó esetében sem reális elvárás – sőt, inkább érdemes egy csökkenő évi amortizációval számolni (pl. 1. év 15%, 2. év 12%, 3. év 10%, 4-5. év 8%, utána konstans 5-6%). Hitel esetében érdemes kiszámolni a hitel teljes költségét: azaz összességében mennyibe kerül az autó (kamatot, casco-t, stb. figyelembe véve), és ez hogyan hasonlítható össze egy szerényebb vételárú autóval. Pl. egy 15m forintos autó, 5 évre, 9,9% THM-mel, 20% önerővel (3m forint), kb. havi 120 ezer forintra jön ki – ami elég megfizethetőnek hangzik. De ha összeadjuk a teljes költségét a fenntartásnak, a casco függvényében simán kijöhet 5 év alatt 18-19m forintos teljes költség is. Nem fájdalmas közel 20m forintot költeni egy középkategóriás autóra, amikor ennek töredékéért lehet 50-100e km-es középkategóriás autót venni, és a maradékot befektetni, vagy másra költeni?

Meglévő hitelek esetében a hüvelykujjszabály, hogy a 7% feletti kamatozású hitelek előtörlesztését érdemes priorizálni. Miért? Hosszú idősoron az átlagos hozama a részvénypiaci befektetéseknek kb. 7%. Tehát a döntési fa:

• Ha 7% alatti kamatozású hiteled van: természetesen törleszd a havi törlesztőket, azonban a megtakarítható pénzedet érdemes befektetni (vö. fentebb). Így az általad elérhető hozam meghaladja a hiteledét.
• Ha 7% feletti kamatozású hiteled van, érdemes a vésztartalék felállítását követően ezt a hitelt előtörleszteni, amint lehetséges, mivel ennek a költsége drágább, mint amit el tudnál érni nagy átlagban a részvénypiacokon.

Jövedelem és vagyon különbsége és kapcsolata

A vagyon az, amit az általad keresett jövedelemből építesz. A vagyon lényege, hogy a meglévő pénzedet arra használd, hogy gyarapítsd, azaz még többet teremts belőle.

Aki már next level-re tudja vinni a befektetéseit, képes a vagyonából is jövedelmet generálni: hozamtermelő értékpapírok, bérbeadott ingatlanok, részesedés felfuttatott vállalkozásokban mind hozzásegítenek, hogy több lábon állhass, azaz több helyről is tudj folyamatosan jövedelmet generálni. Ha pedig jól csinálod, akkor ebből képes leszel vagyont is építeni.

Ennek részleteiről a Personal Finance posztsorozatban olvashattok majd.

Kilépni a mátrixból

A végcél: anyagilag függetlenedni annyira, hogy ne kelljen többé a f*s meetingeken mások kitalált problémáit hallgatni.

Mindent egybevetve: hogyan lehet kilépni a mátrixból?

1. Több forrásból érkező jövedelem: side business-ek, élvezetből végzett munka;
2. Épített vagyon (portfólió): felhalmozott tőke, amely már képes rendszeres kifizetést termelni, amire a több forrásból érkező jövedelmed mellett támaszkodhatsz;
3. Minimalizált költségek: a maximalizált bevétel mellé, hogy kellő puffer maradjon, ha szükség lenne rá (pl. egészségügyi-célú kiadások életed utolsó évtizedeiben);
4. Alacsonyabb elvárások: amit Instagramon, TikTokon látsz, nagyrészt átverés. Bármiben lefogadom, hogy egy nyugodt, egyszerű, anyagilag stabil élet (majd nyugdíjaskor) sokkal elérhetőbb, élvezetesebb és értelmesebb, mint amiket a fake influenszerek akarnak elhitetni a bérelt kocsijaikkal meg villáikkal. A materializmus amúgy is nettó önpusztítás, de erről majd egy másik posztban.
5. Tudatos tervezés: minden, amiről eddig olvastál, tudatos tervezése a lehető leghamarabbi időponttól.

---

Köszönöm, hogy elolvastad a cikket – jelezzétek kommentben, ha tetszett, vagy ha van olyan téma, amit járjunk körül részletesebben a következő alkalommal.

Jó hétvégét, sok motivációt,

25i